Mi a fogkő?

 

A fogkő a fogakon található lepedék elmeszesedésével jön létre, oly módon, hogy a nyálban található ásványi anyagok beépülnek a lepedékbe, amely így megkeményedik. A baktériumokat igen nagy mennyiségben tartalmazza.

Miért okoz bajt a fogkő?

Kitűnő helyet biztosít azoknak a baktériumoknak, amelyek fogágy-gyulladást, fogínyvérzést és végül a fogágy pusztulását, és az egyébként egészséges fogak kilazulását és elvesztését okozzák. A fogkő okozta fogágybetegség hazánkban sajnos népbetegség, így jelentős mértékben járul hozzá a fogatlanság kialakulásához.

Hogyan szabadulhat meg fogköveitől?

Az íny feletti és íny alatti fogköveket otthon nem, csak a rendelőben az erre a célra kialakított professzionális nagyfrekvenciás készülékkel (ultrahangos depurátor) lehet eltávolítani. A kezelés fájdalommentes. A fogkőeltávolítást gyakran kiegészítjük homokfúvással is, melynek segítségével a legapróbb fogkövek, elszíneződések még a legeldugottabb résekből is eltávolíthatóak.

A fogkő-eltávolítás után a fogfelszíneket teljesen simára polírozzuk.

Ínytasakok kezelésére sokféle módszer és ezekhez kapcsolódóan sokféle eszköz áll rendelkezésre. Minden esetet egyedinek kell tekinteni. Van, amikor még lehetőség van az ínytasak falának „visszatapasztására”.

A legegyszerűbb kis sebészeti beavatkozás az ínykürett.  Ennek célja a tasakban elhelyezkedő károsodott szövetek (necrotikus cement, tasak kisfekélyesedett belső fala, fogkő, endotoxinok) és irritatív tényezők eltávolítása ezáltal egy tökéletesen tiszta gyökérfelszín nyerése.

A kürettázs és vérzéscsillapítás befejeztével, az érintett területet parodontális kötéssel látjuk el, mely megvédi, biztosítja a heg szervülését és kivédi a rágás vagy fogtisztítás okozta traumákat.

Nagyobb tasakok kezelésekor, illetve csonttasak meglétekor lehetőség van a csonttasak feltöltésére mesterséges csonttal, ezzel segítve a fog megtámasztását.

Ínyvérzés

A lakosság nagy része élete során már megtapasztalhatta az ínyvérzést. Maga a jelenség tünet, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincs rendben. A vérzés gyulladás jelenlétére utalhat az ínyben, illetve előrehaladottabb állapotban a fogágyban. Az ok megszűntetésével a tünet is megszűntethető. Fontos tudni, hogy a gyulladás elsősorban az elégtelen tisztítás miatt alakul ki. Vannak természetesen speciális esetek, amikor különböző szisztémás betegségek állnak a háttérben.

Elsődleges fontosságú tehát a jó szájhigiéne fenntartása: a rendszeres, helyes módon végzett fogmosás, fluoridos fogkrémek használata kornak megfelelően, megfelelő fogkefe választása, fogselyem használata.

Ínygyulladás

Az ínygyulladás tulajdonképpen a fogágybetegség egyik formája. Ez esetben csak az íny betegszik meg, a folyamat a fogágy többi részére – csont, gyökérhártya – még nem terjed ki. Az ínygyulladás a fogágybetegség egyetlen olyan formája, amely még visszafordítható. Mégpedig nagyon egyszerűen. A terápia: jó szájhigiéne és időben elkezdett fogorvosi kezelés.

Az ínygyulladás kialakulásának legfőbb oka a plakk és a benne levő baktériumok. Kialakulásában számos más tényező is szerepet játszhat pl.: hormonális okok, (terhesség, pubertás, stb.) vírusok, gyógyszer, stb. Különböző általános betegségekhez is társulhat ínygyulladás (pl. cukorbetegség, vérképzőrendszeri megbetegedések). Helyi tényezők hatására is nagyon gyakran kialakulhat: pl. rossz fogtömések, rosszul záró koronák, nem jól illeszkedő fogsorok, stb.

 

Fogszuvasodás és megelőzése

 

A fogszuvasodás – a fogágy megbetegedése mellett – az emberiséget sújtó leggyakoribb krónikus megbetegedés. A fog lepedékkel fedett felszínén alakul ki. A kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ilyen a fogak felszínén megtapadó lepedék, az elfogyasztott táplálék, a szájhigiénés szokások, a szájüregben található mikroorganizmusok, örökletes, környezeti, földrajzi tényezők.

A dentális plakk (lepedék) a fogak felszínén erősen megtapadó felrakódás, amely nem egyenlő az ételmaradékkal. Az ételmaradék étkezések alkalmával rakódik a barázdákba, fogak közötti résekbe, szabad szemmel jól látható, és általában öblítéssel eltávolítható. Ezzel szemben a lepedék ételmaradékon kívül nyálból és mikroorganizmusok tömegéből áll, kizárólag erős mechanikai tisztítással – fogmosással – távolítható el. A lepedékben található baktériumok speciális anyagcseréjük folytán az elfogyasztott táplálékból (főleg szénhidrátokból) savat termelnek. A savak megtámadják a fogzománcot, amely nem tud védekezni a károsító hatásokkal szemben, mivel keringés nélküli szövete szervezetünknek. A savak kioldják a zománc ásványi anyagait, a kalciumot, foszfátot. Fogmosás során eltávolítjuk a baktériumok számára szükséges tápanyagokat, így azoknak csökken a savtermelő képességük, és az előbbiekkel ellentétes folyamatok indulnak meg, vagyis a nyálban található kálcium és foszfát visszaépül a fogzománcba. Ezt a folyamatot a fogkrémből a nyálba kerülő fluorid jelenléte nagymértékben támogatja.

A fogszuvasodás a kezdeti fázisában fluoridos ecseteléssel még visszafordítható. Ezt a stádiumot krétafehér színéről ismerhetjük fel. Ha ebben a stádiumban nem kezeljük az elváltozást, akkor az visszafordíthatatlanná válik. Először barnás-fekete elszíneződés jelentkezik, majd a folyamat üregképződéshez vezet. Ekkor már csak töméssel gyógyíthatjuk meg a fogszuvasodást.

Fogszuvasodás legkorábban a fogak nehezebben tisztítható felszínén alakul ki, mivel ezeken a felületeken nem tudjuk tökéletesen eltávolítani a baktériumokban gazdag lepedéket. Ilyen felszínek az őrlőfogak rágófelszínének barázdái, gödröcskéi, a fogak nyelv- és szájpadlás felőli felszíne, valamint közvetlenül az íny feletti fogfelszín. Ezek tisztítására fokozott figyelmet fordítsunk!

A tápcsatorna – emésztőrendszer – első szakasza a szájüreg, ezért minden táplálék, amelyet elfogyasztunk hatással van a fogakra, ínyre, nyálkahártyára. Az elfogyasztott tápanyagok mennyisége és minősége befolyással lehet a fogszuvasodás kialakulására.

A különféle tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki. Egyrészt helyileg, másrészt pedig a felszívódást követően az érrendszeren keresztül.

Savas erők

A fogakat nagymértékben károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebbé válik. A savak többsége a foglepedékben megtelepedő baktériumoktól származik, amelyek az ételekben és italokban található szénhidrátok lebontásával savakat állítanak elő. A szájüreg kémhatását (pH-t) lecsökkentő savak másik része közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékban található.

Savakat tartalmazó ételek a gyümölcsök – különösen a citrusfélék -, a szénsavas italok, borok, a savanyúságok. Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban. (Ezért is olyan lényeges az étkezés utáni fogmosás.)

Szénhidrátok

A fogszuvasodás szempontjából azok a szénhidrátok károsak, amelyek a szájban található baktériumok hatására könnyen lebonthatók – elsősorban az egyszerű, finomított cukrok.

Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van.

A fogszuvasodás kialakulásában fontos:

  • a szénhidrátok mennyisége
  • a szénhidrátok fajtája, állaga
  • a szénhidrátfogyasztás gyakorisága – a cukrok csak főétkezés után való fogyasztása lényegében nem befolyásolja a szuvasodás kialakulását. A caries létrejöttében elsősorban az étkezések közötti (nassolás) szénhidrátfogyasztás a felelős

Zsírok

A zsíroknak bevonó, védő hatásuk van, ezáltal védik a fogak felszínét, segítenek elkerülni a szuvasodás létrejöttét. Kutatások bebizonyították, hogy a csokoládéval bevont édességek szuvasodást okozó hatása kisebb, mint a bevonat nélkülieké. Ez a kakaó magas zsírtartalmának köszönhető. A zsír bevonja a szénhidrátrészecskék felületét, így azok káros hatása kevésbé tud érvényesülni.

“Fogbarát” ételek

Egyes élelmiszerek csökkentik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így mérsékelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek kalciumot, foszfort, fehérjéket tartalmaznak. Ezek az anyagok megfelelő kémhatás (pH) mellett beépülnek a zománcba, és fokozzák annak ellenállóképességét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását. A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett “fogvédő” ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. A tej ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is. A tejcukor – más, finomított cukrokhoz képest – kevésbé idéz elő fogszuvasodást.

A fogakra nézve kedvezőek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek édesítőszerekkel készülnek. Mind az édes íz, mind pedig a rágás egyaránt fokozza a nyálelválasztást. A nyálnak nagyon fontos mosó, öblítő szerepe van a táplálékmaradékok eltávolításában.

A fogszuvasodás feltételei:

  • szuvasodásra hajlamos fog
  • szénhidrát
  • szénhidrátok lebontásával savakat előállító baktérium egyidejű jelenléte

Mindemellett ne felejtsük el, hogy a fogzománcban lévő ásványi anyagok kioldása hosszabb idő alatt történik.

Ha alapos, rendszeres fogmosással eltávolítjuk a szájban lévő ételmaradékokat, a lepedéket (ezáltal a baktériumok egy részét is), ezzel gátoljuk a fogszuvasodás kialakulását.

 

Barázdazárás

 

Kinél alkalmazható?

  • gyermekeknél 6 éves kor után a maradó 6-os fog szuvasodásának megelőzésére
  • serdülőknél 12 éves kor után a maradó 7-es fog szuvasodásának megelőzésére
  • fiatal felnőtteknél mélyen barázdált örlőfogak szuvasodásának megelőzésére

A barázdazárás lényege

A fogszuvasodás gyakran a rágófelszín mély barázdáinak aljára bejutott baktériumok elszaporodása következtében alakul ki. A frissen kibújt örlőfog természetesen nem szuvas, azonban barázdarendszere már megvan.

A barázdazárás legeredményesebben a frissen kibújt, ezért még egészen biztosan nem szuvas örlőfogak esetén alkalmazható.

A mély barázdát kitisztítjuk, majd fényre kötő speciális anyaggal feltöltjük. Feltöltés után megvilágítjuk. Az anyag tökéletesen kitölti a barázdarendszert, ezzel a későbbi bakteriális fertőződést megakadályozza, így a szuvasodás kialakulását is. A művelet fúrást nem igényel, pár perc alatt elvégezhető, szinte láthatatlan beavatkozás.